EN
Nagy irodai és raktárterületeken a hőmérséklet optimális szinten tartása az energia költségvetés és a fenntarthatósági célok keretein belül gyakori, de bosszantó probléma a létesítmény-kezelők számára. A gázfűtéses rendszerekre való támaszkodás már nem lehet fenntartható megoldás, és sokan úgy vélik, hogy az elektromos áramra való áttérés erőforrás- és pénzköltséget jelent. Ez azonban nem így van: a kereskedelmi hőszivattyús rendszerek valóságos alkalmazása már jól ismert tény.
Miért terjednek el egyre jobban a kereskedelmi hőszivattyúk nagy épületekben
A hőszivattyú-technológia jelentős fejlődésen ment keresztül. Az új generációs kereskedelmi berendezések képesek kezelni akár 50 m × 50 m-es, 8 méter magas raktártereket, logisztikai központokat és gyártóüzemeket is. Ez gazdaságilag is érdekes eset.
Az üzemeltetési költségek 20–30%-kal alacsonyabbak lehetnek, mint a gázé.
Ezen felül a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése több tucat százalékos lesz.
Egy 62 500 m²-es raktár létesítése Lengyelországban: a gázt teljesen eltávolították, és levegőből hőt és hűtést előállító hőszivattyús rendszerrel helyettesítették. A hőszivattyúk R32 hűtőközeget használnak, amelynek globális felmelegedési potenciálja (GWP) 65 százalékkal alacsonyabb, mint a gyakran használt hűtőközegeké. A létesítmény üzemeltetőinek előnyei: az üzemeltetési költségek csökkentése és valós előrelépés az ökológiai fenntarthatóság útján.
Raktáralkalmazások tervezési szempontjai
Azonban egy kereskedelmi célra tervezett és kialakított hőszivattyús rendszer megfelelő rendszertervezést igényel. A raktárakban leggyakoribb problémák egyike a hőrétegződés, amikor a meleg levegő a mennyezetre emelkedik, de a földön továbbra is hideg érzést keltenek. A legmodernebb, intelligens levegőelosztási technológiákat alkalmazó rendszerek olyan stratégiákkal készültek, amelyek megakadályozzák e probléma fellépését.
Egyes tervek akár destratifikációs ventilátorokat is tartalmaznak, hogy az elszorított hőt újra felhasználják a munkaszinteken, így kevesebb energiát használnak fel, és jobb hőmérsékleti környezetet teremtenek a felhasználók számára. Ez különösen hasznos nagyobb magasságú építési megoldásoknál, mivel állandó hőmérsékletet biztosít magas költségek nélkül.
Bármely projekt megkezdésekor a legnagyobb előnyt azzal érheti el, ha már eleve csökkenti a szükséges hőmennyiséget – például hőszigeteléssel csökkentve a falakon és padlókon keresztül történő veszteséget, valamint levegőszivárgási pályák lezárásával a épületbe és az épületből történő levegőáramlás megakadályozásával.
Hibrid rendszerek: gyakorlati lépés a teljes elektromosítás felé
Nem minden épület képes teljesen átállni az elektromos fűtésre. A hibrid rendszer – a hőszivattyúk és egy kondenzációs gázkazán kombinációja – jó megoldás lehet a fokozatos átállásra. A hőszivattyú szolgáltatja a fő hőforrást, és a legtöbb hőt biztosítja az épület számára, míg a kazán kiegészítő hőt szolgáltat nagyon magas igény esetén, hideg időjárásban, amikor a külső hőmérséklet kb. 4 °C alá csökken.
Ezt a megközelítést sikeresen telepítették a Sunderlandben található Stansfield Business Centre-ben, amely egy 32 kW-os levegő-víz monobloc hőszivattyút és egy kondenzációs gázkazánt tartalmaz, amelyeket épületfelügyeleti rendszer (BMS) irányít.
Az előny nyilvánvaló mindenkinek – egy olyan épület, amely a teljesítményt nem veszítve is dekarbonizálható, sőt, a rendszer finomításával akár a kazán teljes eltávolítása is lehetséges.
Valós körülmények közötti teljesítmény és megtérülés
A kereskedelmi hőszivattyúk jó teljesítményt érnek el a telepítések során. Egy oxfordi raktárban levegő-levegő hőszivattyús rendszert szereltek fel, amely 4,36-os COP-értéket ért el, és fűtést valamint hűtést is biztosít (továbbá integrálható napelemes és akkumulátoros tárolórendszerrel).
Egy belga székhelyű, 120 000 m²-es logisztikai központ egyetlen központi R290 hőszivattyús rendszert használ a meglévő gázfűtés helyett. Az R290 (propán) használata – amely globális felmelegedési potenciálja csupán 3 (az R32-hez képest 675) – jelentősen csökkenti az éghajlati hatást és a CO₂-kibocsátást a gázzal történő fűtéshez képest. Emellett lehetőséget kínál a megújuló energiával és akkumulátoros tárolással történő későbbi integrációra.
Egy 715 kW-os hőszivattyús rendszert telepítettek egy lengyelországi, 25 000 m²-es raktárba a gázfűtés helyettesítésére, amely évente kb. 186 tonna CO₂-t termelt. A rendszer előnye, hogy egyetlen telepítéssel fűtést és hűtést is biztosít, teljesen központilag irányítható, és a kimenete a munkaigény alapján módosítható.
Összegzés
A kereskedelmi hőszivattyús rendszerek egyre inkább életképes megoldást jelentenek raktárak és egyéb nagy épületek esetében. Amikor a felújítási projekt szempontjából a telepítés egyszerűsége, a költséghatékonyság, az alacsonyabb közüzemi számlák és a csökkent szén-dioxid-kibocsátás fontos szempont, akkor nincs egyszerűbb alternatíva, mint ez a típusú rendszer. Akik köztes megoldást keresnek, számukra jelenleg egy hibrid megoldás is elegendő lehet, míg azok, akik a jövőben teljesen elektromos rendszereket terveznek, már most elkezdhetik a megfelelő előkészületeket.
2009 óta foglalkozik a vállalat megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatokkal; kínálatában kereskedelmi hőszivattyúk, PVT nappanelek, szélgenerátorok és LiFePO₄ akkumulátorok szerepelnek, amelyek egyetlen energiarendszerbe integrálhatók. A minőségre és az ügyfélközpontúságra támaszkodva a DHC segít megoldani a kis szénkibocsátású épületek működtetésével kapcsolatos feladatokat. Látogasson el hozzánk, és megismerheti az összes kereskedelmi hőszivattyút, amelyből választhat!
